PTE | ETR | Coospace

Szociális Szemle 2009/1-2.

szerző: Polyák Lilla | 2010. november 09. 10:39:56

Szociális Szemle,

 II. évfolyam, 1-2. szám, 2009. december

 

A KRÓNIKUS BETEGSÉGEKKEL JÁRÓ GYÁSZ, VESZTESÉG, ÉS AZ EZEKKEL VALÓ MEGKÜZDÉS

JOAN M. BORST

School of Social Work, Grand Valley State University, Grand Rapids, Michigan

Összefoglaló

A krónikus megbetegedések elterjedése a társadalomban mára teljes mértékben megváltoztatta az egészségügyi ellátó rendszerek szolgáltatási rendjét, és ez a változás következményekkel jár a szociális munkások tevékenységére nézve is. (Auslander, Freedanthal, 2006) A krónikus megbetegedésekkel együttjáró fájdalmak és veszteségek miatt a betegek és gondozóik az egészségügyi szociális munkástól várnak biopszichoszociális támogatást.

A szociális munkás képzések számára mindebből az következik, hogytanítani és tanulni kell a krónikus betegség diagnózisával együttjáró gyászfolyamatokról. A jó szakmai gyakorlat megköveteli, hogy a szakember ismerje a krónikus betegségekkel kapcsolatos pszichoszociális kérdéseket, és felkészüljön a páciensekkel, családokkal, gondoskodó személyekkel, valamint az egészségügyi stábbal történő interakciókra. A krónikus megbetegedésről legalábbannyit kell tudnia, mint az adott betegségben szenvedő jól tájékozott betegnek, és fel kell ismernie, miképpen hatnak a biológiai változások a pszichológiai és társas folyamatokra.

Kulcsszavak:szociális munka - biopszichoszociális - krónikus betegség- gyászfolyamat - egészségügyi ellátás

ASSZERTÍV KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS: KRITIKAI ÁTTEKINTÉS

TOMI GOMORY

 Florida State University College of Social Work

Összefoglaló

Az Asszertív Közösségi Ellátást (ACT) az Egyesült Államokban a szövetségi, magán- és alapítványi intézmények, akadémiai szakértők úgyismerték el, mint az összesen hat bizonyítékokon alapuló segítői tevékenységegyikét a súlyos mentális zavarokkal küzdők kezelésében. A módszert világszerte gyorsan kezdték el alkalmazni. A jelen tanulmány áttekinti az ACT kidolgozói (a Madison Wisconsin ACT csoport) kutatásait, két állításukra fókuszálva. Az első, hogyaz ACTcsökkenti a hajléktalanságveszélyét, a második, hogymérsékeli a büntetés-végrehajtó intézményekben töltött időt. Ezek azok az empirikus eredmények, amelynek alapján a Mentális Betegek Nemzeti Szövetsége sikeres PR kampányt folytatott le, hogy szerte az Egyesült Államokban intézményesítse az ACT gyakorlatát. A Madison Wisconsin ACTcsoport állításait az e modellen valaha lefolytatott leghosszabb, legalább14 évigtartó kutatásra alapozza. Azonban az elemzésből kiderül, hogysemmilyen, specifikusan az ACT-nek tulajdonítható klinikai hatásról nem beszélhetünk. A tanulmány tárgyalja ennek a kutatási eredménynek a lehetséges implikációit is.

Kulcsszavak:mentális betegségek - Asszertív Közösségi Ellátás - bizonyítékokon alapuló gyakorlat - kritikai elemzés - kritikai gondolkodás

MÉRFÖLDKÖVEK A MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA TÖRTÉNETÉBEN

MOLNÁR MARGIT

Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Összefoglaló

A szerző a jelen tanulmányban a magyar szociálpolitika történetét tekinti át, azzal a céllal, hogye témában összehasonlító elemzésekre bátorítson. A tanulmányból megismerhetjük a megalakuló magyar állam jogalkotási gyakorlatát és az egyház szociális gondoskodásra irányuló tevékenységét. Mind az állam, mind pedigaz egyház szervezete épített a megelőző törzsi társadalom hagyományaira. A szerző szerint mindazt, amit ma fontos társadalmi értékként ismerünk el, őseink hagyták örökül.

Kulcsszavak:szociálpolitika - gondozás-gondoskodás - hagyomány, mint forrás - szolidaritás

ÖNSEGÍTÉS ÉS KÖLCSÖNÖS SORSTÁRSTÁMOGATÁS SEGÍTŐKNEK NEHÉZ HELYZETEKBEN ÉS VESZÉLYES MUNKAHELYEKEN

BARÁTH ÁRPÁD

BRETTNER ZSUZSANNA

MUCSI GEORGINA

Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Összefoglaló

A szerzők áttekintik a segítő tevékenységek mentálhigiénés kockázatait a sürgősségi ellátásokban dolgozó, valamint a stresszteli, megterhelő munkát végző önkéntes és professzionális segítők mentális épségének veszélyeztetettségére összpontosítva. Ajánlásokat tesznek olyan preventív önsegítő és kölcsönös sorstárs-támogató technikák alkalmazására a hétköznapi gyakorlatban, amelyek - a szakmai szupervízión kívül - korábban csak elvétve kerültek említésre a hazai szakirodalomban, s mégkevésbé honosodtak mega szociális munka képesítési követelményei között és a gyakorlatban.

Kulcsszavak:munkahelyi stressz - kiégés - helfer-szindróma - önsegítés - sorstárstámogatás - szociális munka

HÁLÓZAT HATÁROK FELETT: MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI SZOCIÁLPOLITIKAI FÓRUM

 FLÓRA GÁBOR - SZÉKEDI LEVENTE

Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Románia

Összefoglaló

A Magyar-Román Határmenti Szociálpolitikai Fórum alapgondolata abból az egyre erősödő szükségletből fakad, miszerint a Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió fejlesztési programjaiban érvényesülniük kell a határon átnyúló, egységes régióban gondolkodó kutatási-elemzési szempontrendszereknek. Az európai integrációs folyamat mindkét országra kiterjedő hatásainak eredményeként a határmenti régió gazdasági és társadalmi problémái egyre inkább kölcsönhatásba kerülnek egymással, ami indokolttá teszi a társadalmi folyamatok, szociális problémák határokon átnyúló regionális perspektívában történő megközelítését. A határon átívelő civil-önkormányzati együttműködés erősítésében lényeges funkciót vállalhatnak, vállalnak fel a Romániában és Magyarországon egyaránt létrejött nonprofit forrásközpontok, valamint a regionális tudásközpont szerepét betöltő felsőoktatási és kutatóintézmények.

Kulcsszavak:határmenti együttműködés - szociálpolitika - Eurorégió - multiszektoriális együttműködés

A HUMÁN KUTATÁS-FEJLESZTÉS, A HUMÁN INNOVÁCIÓ SZEREPE A SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FOKOZÁSÁBAN

JUHÁSZ GÁBOR*

KEMÉNY GÁBOR**

SZENDRŐ KATALIN**

* Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

** Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány, Kaposvár

 Összefoglaló

A humán kutatások és fejlesztések fő célja a vállalkozások belső környezeti feltételrendszerének átalakítása szervezet-és személyzetfejlesztési intervenciók tervezése és lebonyolítása révén, a hatékonyság, a teljesítmények növelése, a versenyképességfokozása érdekében. A Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítványáltal biztosított üzleti-együttműködési keretrendszerben tíz éve kivitelezünk társadalomtudományi-, humán kutatás-fejlesztési projekteket a Magyarországon működő vállalatok, vállalkozások, valamint civil/ non-profit szervezetek és költségvetési intézmények megbízásából. Tapasztalataink szerint a szervezetek esetében alkalmazott humán innováció jelentős mértékben növeli a szervezetek hatékonyságát.

Kulcsszavak:humán kutatások, innováció, szervezetfejlesztés, non-profit szektor

 MADÁCSSY JÓZSEF

Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Dr. Robert Lefever általános orvos, a szenvedélybetegek kezelésében híressé vált intézmény, a Promis Rehabilitációs Központ alapítója és vezetője. A Promis nem a brit állami egészségbiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátórendszer részeként, hanem a magánszektorban működik, számos egységet tartva fenn világszerte. Speciális, gyógyszermentes kezelést nyújt, mely az Anonim Közösségek által alkalmazott 12 lépéses módszer néven ismeretes. Eredményei meggyőzőek, ha azt vesszük alapul, hogya Promis 2006 áprilisában készült utánkövetéses vizsgálata szerint egyévvel a kezelés befejezése után 35,19% az absztinensek aránya.

Dr. Lefever korántsem ismeretlen a magyar szakemberek számára: könyvei, tanulmányai, terápiás használatra szánt munkafüzetei, Magyarországon tartott előadásai jelentős hatást fejtettek ki a 12 lépéses módszert alkalmazó hazai terápiás közösségekre. Az interjúban megismerkedhetünk többek között a Promis filozófiájával, illetve Dr. Lefever álláspontjával a brit egészségpolitikáról. Liberális nézeteit olvasva, melyek szerint a szenvedélybetegség kezelésében nem állami paternalizmusra, hanem egyéni felelősségvállalásra van szükség, a jóléti államot övező jelenkori viták sűrűjében találjuk magunkat.

Az interjú 2008 márciusában, az angliai Noningtonban található Promis klinikán készült, ahol Dr. Lefever nagylelkű vendégszeretetének köszönhetően résztvevő megfigyelőként tartózkodhattam.

Pécs, 2008, április

EGY KUTATÁS GYAKORLATI TAPASZTALATAI A SÁSDI KISTÉRSÉGBEN

BOROS JULIANNA

Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

A „Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága aggályokat fogalmazott meg az „Út a munkához" programot illetően, ezért döntött úgy, hogy már bevezetése évében elvégezteti a program hatásvizsgálatát. A Miniszterelnöki Hivatal által támogatott kutatás felelőse az MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programiroda volt, megvalósításában az Iroda munkatársai mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem szociológiai, szociálpolitikai tanszékein dolgozó kollégák és egyetemi hallgatók, emellett a Revital Alapítvány, valamint az MTA Regionális Kutatások Központjának munkatársai vettek részt.

Az MTA Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programiroda felkérésére a PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 4. évfolyamos szociális munka és szociálpolitika szakos hallgatói a 2009. május-július közötti időszakban részt vettek egy országos kutatásban. A kutatást Ferge Zsuzsa és Váradi Mónika vezette. A vizsgálat célja az volt, hogy az „Út a munkához" c. kormányzati foglalkoztatási program hatását vizsgálja a gyermeket nevelő családok helyzetére vonatkozóan az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. A LHH kistérségek (33) közül reprezentatív mintavétellel 7 került kiválasztásra az ország különböző területein. A 7 kistérségben (baktalórántházai, bátonyterenyei, csengeri, encsi, hevesi, mezőkovácsházai, sásdi kistérség) összesen 141 település található, mely közül a mintavételi eljárás során 52 került kiválasztásra. Minden településen azok a háztartások kerültek a mintába, ahol gyermeket nevelő családok éltek. PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék survey felmérés szervezését, lebonyolítását vállalta a dél-dunántúli régióban, a sásdi kistérség területén. 9 településen (Ág, Gerényes, Kisvaszar, Meződ, Palé, Gödre, Sásd, Tarrós, Tékes) 375 háztartás, 20 egyetemi hallgató és 7 oktató vett részt a felmérésben.

 

utoljára frissítve: 2010. november 09. 10:39:56

« vissza